Drágul a legszegényebb magyarok élete

2015.07.14 16:06

Március 1-jével megszűnt a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. Tavasz óta már az önkormányzatok saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy nyújtanak-e támogatást az adóságokkal és lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak, és ha igen, kiknek és milyen feltételekkel. A Habitat for Humanity Magyarország felmérte, hogyan változott a lakhatási támogatások mértéke, a segélyezettek köre, és milyen hatással lehet ez a rászorulók lakhatási helyzetére.

A kifejezetten lakásfenntartási kiadásokat kompenzáló állami támogatások az utóbbi 9 évben 130 milliárd forintról 0-ra csökkentek, miközben növekszik a lakástulajdon-szerzést támogató programok költségvetése. A probléma ezzel az, hogy míg az előbbi a legszegényebbeket célozta, az utóbbi jelentős önerőt feltételez, azaz elsősorban a középosztályt vagy a jobb jövedelmi helyzetben lévőket támogatja és semmilyen segítséget nem nyújt a rászorulóknak – véli a Habitat.

Az idén március 1-ig lakásfenntartási kiadásokhoz folyósított támogatást, háztartás nagyságtól függően a 40-60 ezer forint/fő alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás csekély összegű volt ugyan (átlagosan 3870 forint havonta), de a nagyon alacsony jövedelmű, soktagú háztartásoknak még így is jelentős és rendszeres segítséget jelentett. Egy hattagú, 80 ezer forint összjövedelmű család esetében ez az összeg akár havi 10 ezer forintot is kitett.

Az adósságkezelési szolgáltatás évente mintegy tízezer számlabefizetéssel elmaradt szegény háztartásnak segített adósságaik törlesztésében átlagosan körülbelül 107 ezer forint összegű támogatással és tanácsadással.

A vizsgált települések mintegy 20 százalékában, köztük több olyan településen, ahol korábban sokan kaptak lakásfenntartási támogatást, egyáltalán nincs márciustól lakhatási támogatás. Ugyan az önkormányzatok 90 százaléka kap továbbra is állami támogatást a segélyezéshez, de a támogatás céljainak és kedvezményezettjeinek meghatározásában teljesen szabad kezet kaptak.

31 önkormányzat példáját vizsgálva megállapítható, hogy azok többsége helyettesíti a megszűnő lakásfenntartási támogatást valamilyen saját támogatással, azonban azok jellemzően szűkösebbek, mint az korábbi normatív lakásfenntartási támogatás - olvasható a Habitat tanulmányában. A többtagú, 30 ezer forint/fő alatti havi jövedelmű családok kevesebb támogatásban részesülnek mint korábban, míg az egy- és kétszemélyes 40-60 ezer forint/fő havi jövedelmű háztartások számos településen akár magasabb lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek mint korábban. Minél szegényebb és minél nagyobb egy család, a változások annál negatívabban érinthetik.

A másik kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok jelentős része szubjektíven megítélhető, a kérelmező emberek magánszférájával kapcsolatos feltételekhez köti a támogatás megadását - áll az elemzésben. Ezek között szerepel a mellékhelyiség tisztasága, a kert és az udvar gondozottsága, vagy a kutya chippel ellátása. Sok településen egyáltalán nincsenek támogatási feltételek meghatározva, hanem a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai döntik el, ki jogosult támogatásra és ki nem. Mindkét helyzet veszélyesen nagy teret enged az önkényes döntéseknek, és növelhetik a leginkább rászorulók kiszolgáltatottságát.

Korábban is csak a 40 ezernél nagyobb népességszámú városokban volt kötelező az adósságkezelési szolgáltatás. A vizsgált települések közül két ilyen város, Hódmezővásárhely és Miskolc ezt teljes egészében megszüntette. Azok az önkormányzatok, amelyek a támogatást megtartották, jellemzően lecsökkentették az összegét és a korábbi jövedelemhatárnál magasabb jövedelműek számára is elérhetővé tették azt. A jövedelemhatárok kiterjesztése miatt félő, hogy a legrászorultabb helyzetben lévőknek a vélhetően erősebb érdekérvényesítéssel rendelkező alsó-középosztállyal kell versenyezniük a szűkösebb adósságcsökkentési támogatásokért.

Mivel a kormányfő kijelentette, hogy 2018-ig az összes segélyt felszámolják, a szegények helyzete vélhetően még nehezebb lesz az elemzők szerint. Várhatóan folytatódni fog a vizsgált települések rendeletei alapján kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok a támogatásokat egyáltalán nem, vagy nem úgy fogják pótolni, hogy az a leginkább rászorulókat segítse.

vgonline.hu