Gyorsítják a felülvizsgálatokat

2015.07.16 07:52

A kisebb szakértői bizottságok kevesebb megváltozott munkaképességű emberrel akarnak majd személyesen is találkozni, hogy gyorsítsák a felülvizsgálatot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociális rendeleteket módosító javaslatai szerint a közmunka is együttműködésnek számítana, ha később segélyt kér valaki, és minden nappali melegedő térítést kapna a hajléktalan embernek nyújtott szolgáltatás után, nemcsak az, ahol az illető először regisztrált.

Nem lehet kapkodással vádolni az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI). Másfél évvel azután készült el a javaslat a rehabilitációs felülvizsgálatok felgyorsítására, hogy az alapvető jogok biztosa Balog Zoltánhoz fordult, mert a sorozatos panaszok után indított vizsgálatok azt igazolták, a megváltozott munkaképességű emberek állapotának felmérését végző intézményrendszer nem egyszer több hónapos késéssel tudja csak elbírálni a kérelmeket. Székely László akkor közölte a miniszterrel, hogy az intézmények 2012. januári átalakítása nem volt kellően előkészített, hiány van orvos-szakértőkben, ami az ügyfelek helyzetét nehezíti.

A szociális államtitkárság most előterjesztést készített több kormányrendelet, köztük a megváltozott munkaképességűek felülvizsgálatát meghatározó jogszabály átalakítására. A módosító csomag indoklásaként a tárca szakértői is úgy fogalmaznak, hogy „A minősítések elvégzése terén felhalmozódott vizsgálati hátralékok akadályozzák az ellátórendszer zökkenőmentes működését, ezért mielőbbi felszámolásuk kiemelt jelentőséggel bír”. Nem véletlen tehát, hogy az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy az eddigi négytagú szakértői bizottságok ezután három taggal is működhessenek. Jelenleg a bizottság vezetője és egyik tagja is orvosszakértő, mellettük pedig szociális és foglalkozási rehabilitációs szakember mond véleményt mindenkiről. Csakhogy egyre kevesebb orvos vállalja ezt a munkát, és a létszám drasztikusan visszaesne, ha a most hatályos miniszteri rendeletnek az a passzusa is életbe lépne, amely szerint 2016 januártól nem elég a megfelelő szakképesítés és az ötéves tapasztalat, hanem ráadásként egészségbiztosítási szakképesítést is fel kell tudni mutatni, különben az illetőt törlik a terület orvosi névjegyzékéből.

Az elfogadásra váró javaslat most nemcsak enyhítene a szigoron és három év türelmi időt kínálna a doktoroknak a speciális biztosítási ismeretek elsajátítására, hanem lecsökkentené a kötelező bizottsági létszámot is, hogy fel lehessen gyorsítani az eljárásokat. Ezt a célt szolgálná az a változtatási javaslat is, amely alapján bővülne azoknak a köre, akiknek nem kell személyesen megjelenniük a rehabilitációs hatóság előtt. Nem rángatnák a szakértők elé azt, akiről előzőleg ugyanennek a szervezetnek egy bizottsága már kimondta, hogy egészségromlása végleges, sőt akkor sem, ha a leletei, más orvosi dokumentumok vagy egyéb iratai alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy alkalmas vagy nem valamilyen munkavégzésre.

Nem kevés emberről, nem kevés vizsgálatról van szó. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján található adatok szerint a komplex felülvizsgálatok száma 2013-ban majdnem elérte a 37 ezret, ebből több mint 25 ezer esetben mondták ki, hogy nem javítható az illető állapota olyan mértékben, hogy alkalmassá váljon valamilyen munkavégzésre. Több mint 9 ezer vizsgálat viszont rehabilitálhatónak találta a vizsgált személyt. 2014-es adatokat nem sikerült szereznünk. A rehabilitációs hatóságokhoz egyébként 1991-ben fordultak a legtöbben, hogy leszázalékolást kezdeményezzenek, akkor majdnem 145 ezer új kérést rögzítettek, de még 2009-ben is 71 ezer volt ez a szám, 2013-ban viszont már csak 40 ezer körül alakult.


A salátatörvény levelei
A saláta módosító-csomag a szociális ellátások más, korábban sok vitát kiváltott területén is változtatásokat javasol. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy eltörölné a hajléktalanok ellátását megnehezítő szabályt, amely szerint nem kérhet támogatást az a nappali ellátóhely, jellemzően melegedő, ahová azután tér be a fedél nélkül élő ember, hogy előtte máshol már megreggelizett, vagy lezuhanyozott. Különösen a fővárosi ellátórendszerben jellemző, hogy egy hajléktalannak több helyet is végig kell látogatnia, mire valamennyi szükségletét kielégíti: moshat, étkezhet, fürödhet, levelezhet. 2015 januárig visszamenőleg nemcsak ezeket a szolgáltatásokat fizeti ki az állam, hanem el lehet számolni azokban az esetekben is, amikor az illető pszichiátriai vagy szenvedélybetegek rehabilitációs lakóotthonában kap szállást. Ez eddig kizáró ok volt. Nagyon fontos lenne az a változás is, amely szerint a közfoglalkoztatásban vagy képzésben eltöltött időt együttműködésben eltöltött időszakként számítanák be, amikor az illető az aktív korúak ellátásáért, magyarán segélyért folyamodik. Nemcsak a rehabilitációs felülvizsgálatok visszásságaira, hanem a közmunkásokat hátrányosan megkülönböztető jogszabály lehetetlenségére is az alapvető jogok biztosa hívta fel az EMMI figyelmét még 2013-ban. Nem lehet kapkodással vádolni a tárcát.
 

nepszava.hu