Kell a szegénystatisztika - Elvesztette a bizalmat a KSH

2015.06.26 06:55

Szociológusok és statisztikusok szerint nem az a baj, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beszünteti a létminimum számításokat, hanem az, hogy európai összehasonlításra alkalmas adatait sem lehet megbízhatónak tekinteni. A szakszervezetek önállóan is folytatják a létminimum számítást, ellenzéki pártok támadják a hivatal döntését.

Szakmailag elfogadhatónak tartja, hogy megszűnik a normatív alapú létminimum számítás Magyarországon, mert a környező országokban valóban mindenütt az átlagjövedelem 60 százalékában meghatározott szegénységi küszöbbel számolnak: Bass László szociológus és Katona Tamás, a KSH egykori elnöke hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az utóbbi években a Központi Statisztikai Hivatal elveszítette a politikai függetlenség látszatát és az ezzel járó bizalmat, így nem egyszerű módszertani kérdés most sem, hogy milyen adatokat mér a jövőben a szegény rétegek nagyságának meghatározására.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerdán jelentette be, hogy most hozták nyilvánosságra az utolsó létminimum-számítás eredményét, száz év után beszüntetik ezt az adatszolgáltatást, mert az korszerűtlen és nem összevethető más nemzetközi mérések adataival. A létminimum számításakor táplálkozási szakemberek állítottak össze egy olyan havi ételcsomagot, ami egy egészséges ember szükségleteit fedezi, ezt beárazták, majd egy bonyolult számítás után meghatározták, hogy aki ennyit költ élelemre, az mennyit fizet rezsire, ruhára, oktatásra. Így jött ki, hogy 2014-ben egy egyedül élő nyugdíjas létminimuma nem egészen 8 ezer forint volt, míg egy kétgyermekes házaspárnak 253 ezer forint kellett a kiadások fedezésére. A számítás alapján már 4 millió magyar állampolgár, vagyis a háztartások 35 százaléka él a létminimum alatt, ami nagyon magas szám.

Nem véletlen, hogy szociológusok különösen 2009 óta folyamatosan hangsúlyozták, hogy ezen a nagy rétegen belül óriási eltérések vannak az emberek életkörülményeiben és a politika nem fordít elég figyelmet a leszakadó csoportokra, a végletes nyomorba süllyedőkre. Bass László, az ELTE oktatója azt mondja, szakmai és politikai konszenzusra kellene jutni, hogy melyik mutató ad pontos képet a szegénység mértékéről és azután mindenki ezt fogadhatná el irányadónak. Most azonban még a szociológusok sem tudják, mit akar a KSH: az Európai Unióban használt számításokat akarják végre itthon is közreadni, vagy más módszert akarnak bevezetni. Bass László szerint persze nem ez a módszertani vita a legnagyobb baj, hanem az, hogy a kormány nem keres valódi válaszokat a gyermekszegénység megszüntetésére, a leszakadt régiókban élők megmentésére.

Katona Tamás szocialista politikus, statisztikus is úgy fogalmaz, hogy nő a bizalmatlanság, mert egyre kevesebb hivatalos adat válik nyilvánossá. Az Eurostatnak, az unió egységes statisztikai adatbázisát építő főigazgatóságának eddig is küldött nemzetközileg összehasonlítható adatokat a KSH, csakhogy például a szegénység 2013-as magyar mérési eredményeit itthon egyszerűen nem hozták nyilvánosságra, mert azok ijesztően rossz társadalmi képet mutattak – emlékeztet a korábbi pénzügyi államtitkár, hozzátéve, hogy néhány szakemberen kívül itthon senki nem bogarássza az uniós hivatal adatsorait. Épp a hivatal titkolózása miatt gondolja úgy Katona Tamás, hogy nem lesz egyszerű dolga a szakszervezeteknek, ha folytatni akarják a létminimum-számításokat.

Márpedig Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy saját erőből is folytatják az érdekvédelmi okokból is elindult százéves hagyományt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a KSH nem teljesítette kérésüket, hogy egy ideig más számítások mellett párhuzamosan tartsák meg a létminimum-számítást. A szakszervezeti vezető a döntés mögött elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az kormányzati válasz a szövetség következő időszakra tervezett bérstratégiájára, amelyet arra akartak építeni, hogy a minimálbér nettó értéke érje el az egyfős családmodellre vetített létminimum értékét. Most kereshetnek más megoldást.

A szakértők és szakszervezeti vezetők bizalmatlanságát osztja az Együtt és az MSZP is. Mindkét ellenzéki párt úgy látja, folytatódik a szegénység elfedése a kormányzati politikában.


nepszava.hu
Gulyás Erika