Nyugdíj: rengeteg emberrel szúr ki a kormány

2015.07.07 05:59

Minden magánpénztári tag visszakényszerülhet az állami rendszerbe, ha továbbra sem hajlandók a jogalkotók a járadékszolgáltatás anomáliáját megoldani. A tb-be visszautalás az idén az előző évinek már több mint háromszorosa volt. Pedig a pénztárak sikeresen vették a tagdíjfizetési arányra vonatkozó akadályt júniusban is.

Bár eredetileg teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabott a kasszák számára törvény a tagdíjelőírással, a pénztárak eddig szépen vették az akadályt. Az első két „vészhónap” után a június is sikeres volt. A Horizont jelenleg 83 százalékos fizetési arányt tud felmutatni (mindössze 6703 tagjuk nem rendezte tagdíját). Az MKB Manyup a június akadályát 73 százalékos eredménnyel vette. A hetvenszázalékos korlátot sikeresen (bár éppen csak hogy) megugrotta a Szövetség is. A Budapest arról tájékoztat, hogy a tagdíjfizetők aránya 81 százalék – írja Az én pénzem blog.

A pénztáraknak már 2013-ban kellett volna járadékot kínálniuk, de erre a jogalkotók mulasztása miatt nem voltak képesek. Ezért fogott most össze a piac 80 százalékát tömörítő két legnagyobb magánnyugdíjpénztár, hogy a nyilvánossághoz fordulva kérje újra a szükséges állásfoglalást a jegybanktól. A már említett tagdíjfizetési szabályozás mellett a törvény a járadékra is kitért, aminek alapján elsőre rendeződni látszott a helyzet. A megoldás azonban – derült ki a Horizont Manyup által közzétett közleményből – csak látszólagos. A rendelkezések értelmezésében pedig állításuk szerint egyszerűen nem hajlandó segíteni az MNB.

A magánnyugdíjpénztárakat szabályozó törvény kihirdetése után a kasszák – írja a Horizont – először e-mailben, majd levélben fordultak a felügyelő szervükhöz, a Magyar Nemzeti Bankhoz, hogy a törvény értelmezésével kapcsolatban iránymutatást kapjanak. A több alkalommal kért konzultációra azonban eddig nem került sor. Az MNB időközben kiadott állásfoglalása (ez a tagdíjfizetésre vonatkozott) ellenére a törvényben számos pont még mindig nehezen értelmezhető, illetve egymással ellentmondásos kitételeket tartalmaz.

A szakemberek szerint ezek közül kiemelkedik a járadékkérdés. Emlékeztetnek arra, hogy az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala 2015 áprilisában befejezett jelentésében is a törvényi helyzet tisztázására kérte fel a MNB-t. A jogalkotóknak sikerült egy csiki-csuki helyzetet létrehozniuk. Járadékot akkor szolgáltathatnak a pénztárak, ha százmillió forintos tartalékot képeznek. Egy olyan tevékenységre, aminek gyakorlatilag nincs kockázata. A törvény szerint ugyanis a kasszák olyan típusú járadékot adhatnak, ami csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben.

A kasszák biztosítótól is vehetnek járadékot. Többen erre a lehetőségre számítottak, és várták, hogy piacra lépjenek a biztosítók egy ilyen termékkel. Nem véletlenül maradt el azonban ez az aktus. A törvény egyik passzusában kimondják, hogy biztosítótól életjáradék vásárolható (ebben az esetben a folyósító – szemben az előbb leírt „pénztári” járadékkal –kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát, és arra egy meghatározott összeget ígér, amit akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él, és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy).

Két bekezdéssel arrébb viszont azt mondja ki a törvény, hogy a manyup nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosító intézettől, csak olyat, amit saját maga is folyósíthatna. Ha tehát szigorúan értelmezik a jogszabály szövegét, akkor a biztosítótól vásárolható járadék egy üres halmaz. A Horizont szerint tovább rontja a pénztárak járadékfolyósítási esélyeit, hogy a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet alapvetően más jogi és üzleti feltételek mellett íródott, teljes mértékben elavult, így nem alkalmazható az újonnan január 1-jétől érvényes jogszabályi környezetben.

Jelenleg pénztáranként legfeljebb tucatnyi tagot érinthet a kérdés. Számuk azonban az évek múlásával nyilvánvalóan nő. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a nyugdíjkorhatárt elérők hiába tartottak eddig ki a manyup-rendszer mellett, most kényszerűen mégis visszalépnek a tb-be. Alighanem ennek lehet a következménye, hogy az idei első negyedévben 2014. azonos időszakához képest az államhoz utalt nyugdíjpénz több mint háromszorosára nőtt, megközelítette az 570 millió forintot. A tagdíjként befizetett összegek egyébként ebben az esetben is visszajárnak.

168ora.hu