Olyan, mintha bevezetnék a 14. havi nyugdíjat

2015.07.20 07:04

A Kúria zöldutat adott a szakszervezetek népszavazási kezdeményezésének, ami lehetővé tenné, hogy a férfiak is elmenjenek nyugdíjba 40 év szolgálati idő után. A kérdést eddig a Jobbik tartotta napirenden. A kormány nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a következő országgyűlési választás előtt, ha a népszavazás sikerrel zárulna. Vagy a nőktől vennék el a kedvezményes jogot (és ezzel választókat veszítenének), vagy a költségvetés borulna fel.

,,Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?"

Így szól a pontos népszavazási kérdés, amit Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője nyújtott be magánemberként. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem engedte át a kérdést, arra hivatkozva, hogy az nem felel meg az egyértelműség kritériumának. Ennél fajsúlyosabb kritikaként azt is megállapította a testület, hogy a kérdés jövőbeli költségvetési kiadásokra vonatkozik, márpedig ilyenről a hatályos törvények szerint nem dönthet a nép. A Kúria viszont megváltoztatta az NVB döntését: a férfiak és a nők esélyegyenlőségére hivatkozva átengedték a kérdést.

Bodnár mögé felsorakozott a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASzSz) és a LIGA szakszervezetek is. Kordás László, MASzSz-elnök 200 ezernél jóval több aláírást gyűjtene novemberig, amihez várják más érdekképviseletek és civil szervezetek segítségét is, de a különböző pártokat sem utasítják vissza elvi alapon.

A rossz szociálpolitikát váltanák ki a 40+-os nyugdíjjal
„A 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazás oldaná a munkaerő-piaci feszültségeket” – kezdte az egyik leghangsúlyosabb érvvel Kordás, de elismerte, hogy a korkedvezmény és a szakmai alapon adható korengedményes nyugdíj 2014-es eltörlése nyomán keletkező űrt nem töltené be 40+-os szabály. A korengedményes és korkedvezményes nyugdíjak megszüntetését a kormány, a munkaadók és a munkavállalók tripartit tárgyalása előzte meg, ahol a bérmegállapodás záradéka tartalmazta a helyzet rendezését. A tárgyalások megakadtak, a záradékban foglaltak pedig – a nyugdíjkérdés rendezése mellett a sztrájktörvény és a munkatörvénykönyv módosítása – beváltatlanul maradtak.

Munkaerő-piaci feszültségek alatt Kordás azt érti, hogy az idősebb, képzetlenebb munkavállalók a bizonytalan gazdasági környezetben könnyen elveszíthetik a munkájukat, újbóli munkába állásukra viszont a tapasztalatok szerint kevés esély van. Kordás érvelése szerint a munkanélküli ellátások folyósítási idejének lerövidítése és szűkebbre szabása, valamint a segélyek közmunkával helyettesítése nagyon nehéz helyzetbe hozza ezeket az embereket, ezért ésszerű lenne a nyugdíjazásuk. Így az idősebbek helyére fiatalabb munkavállalók érkezhetnének, a nyugdíjazottak fizikai és mentális terhelése pedig lecsökkenne, és az életük is kiszámíthatóbbá válna.

Ez a gondolatmenet a 40 évi utáni nyugdíjazás szükségességét egyértelműen a szociálpolitikai rendszer hiányosságaival indokolja. Ez gyakran előkerülő érv, de nyugdíjjal foglalkozó szakértők szerint a nyugdíjrendszerek teljes félreértésén alapul, ugyanis azok nem keverendőek a szociálpolitikai rendszerekkel.

„Aki egy kirovó-felosztó nyugdíjrendszerben 40 évig befizető volt, az megérdemli, hogy ezután a rendszer haszonélvezőjévé váljon” – hozott fel egy másik érvet Kordás, amihez hozzátette, hogy egyébként nem is olyan könnyű igazolni ezt a 40 évet a szürke- és a feketefoglalkoztatás elharapózása miatt. Ezért szerinte a nyugdíjreform fehérítené is a gazdaságot.

„A népszavazás a politikai népszerűség hajhászásra kihegyezett, elhibázott kezdeményezés" – ellenkezett Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi tagja. Szerinte a világon mindenütt a korengedményes nyugdíjjal ellentétes folyamatok zajlanak, így érthetetlen a szakszervezetek akciója, ráadásul a gazdasági racionalitás is az ellenkezőjét diktálja.

Mintha visszaállítanák a 13. havi nyugdíjat
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) becslése szerint már a bevezetés évében 150 ezer férfi lenne jogosult, ha lehetővé tennék a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását. Ebből az igénybevevők száma meghaladhatná a 100 ezer főt az első évben, a további években pedig évente 40-50 ezer fő igényelhetne, illetve kaphatna ellátást – írta a tárca a hvg.hu megkeresésére.

Ez hozzávetőlegesen 150-200 milliárd forinttal terhelné meg évente a nyugdíjkasszát az NGM számításai szerint. Magyarán a férfiaknak járó kedvezmény jelentős mértékben rontaná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hatalmas többletkiadás lenne a nyugdíjalapnak, a bevételi oldalon pedig elmaradna a nyugdíjba vonulók járuléka, hiszen évről évre tömegek lépnének ki a munkaerőpiacról.

Ez pontosan olyan kiadási tétel lenne, mintha visszaállítanák a 13. havi nyugdíjat. Ezt a fedezetlen juttatást a Medgyessy-kormány vezette be, és jelentős mértékben hozzájárult, hogy fenntarthatatlanná vált a magyar költségvetés a kétezres évek végére. Az egyensúly helyreállítása érdekében a Bajnai-kormány törölte el 2009-ben, éves szinten több mint 200 milliárd forinttal tehermentesítve a költségvetést.

Már van egy ilyen pénznyelőnk
A nőknek járó, 40 jogosultsági év után járó kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetőség, amire a népszavazási kezdeményezés hivatkozik, ugyanilyen értelmetlen és drága kedvezmény. Az Orbán-kormány a 2010-es önkormányzati választások előtt dobta be a 2011-től igénybe vehető kedvezményt, arra hivatkozva, hogy a nők megérdemlik, hogy a családjukkal legyenek, és egyébként is kevesen lennének jogosultak a kedvezményre. Elszámolták: 2014 végéig közel 135 ezren léptek ki így a munkaerőpiacról, a legtöbben 2011-ben éltek a lehetőséggel, több mint 48 ezren, azóta évente 25-29 ezer nő vonul nyugdíjba a kedvezménnyel.

Ez hamar akkora kiadási tétel lett a költségvetésnek, mint a 13. havi nyugdíj volt, ma már 200 milliárd forintot pazarolunk el rá évente:

* előirányzatok a költségvetési törvényben, a kifizetett összeg eltérhet.

A korábbi évekre a már kifizetett összeg látható.
 

Az idei évvel már több mint 600 milliárd forintot költöttünk el a nők kedvezményes nyugdíjára, és az összeg évről évre növekszik, jövőre a cekk már több mint 800 milliárd forint lesz. Ennek döntő része ablakon kidobott pénz, olyan költekezés, amit nem kellett volna kifizetni, mert a kedvezményt kapott nők nagy része dolgozott volna (és még a járulékokat is fizette volna az elmúlt öt évben), egyesek közülük csak mostanában vonulnának nyugdíjba.

Bérlet az időskori nyomorra
A kedvezményes nyugdíjbavonulás lehetővé tétele nem csak a nyugdíjrendszernek és a költségvetésnek, de még azoknak sem jó, akik élhetnek a lehetőséggel, akár férfiakról, akár nőkről beszélünk. Ugyanis emiatt vannak, akik már nagyon korán, akár már 55-60 éves koruk között elmehetnek nyugdíjba. A férfiak esetében azok, akik például szakmunkásképző iskolába jártak, már 14 éves koruktól benne voltak a társadalombiztosítási rendszerben, így ha azóta folyamatosan dolgoztak, 55 éves korukra megszerezhették a kedvezményre jogosító szolgálati időt.

Nekik éppen az lenne a legrosszabb, hogy túl sok időt kellene nyugdíjban tölteniük, és a 40 éves kedvezménnyel valójában az időskori nyomorra váltanának bérletet. Ugyanis attól kezdve, hogy megállapítanák a nyugdíjukat, a járadék összegét évről évre az infláció mértékével kellene emelnie a kormánynak a nyugdíjtörvény szerint. Magyarán a nyugdíjasok reáljövedelme a nyugdíj megállapításától kezdve életük végéig ugyanazon a szinten marad.

Az aktív keresők reáljövedelme viszont jellemzően növekszik, a pályájuk során emelkedik a reálbérük. Emiatt a nyugdíjasok fokozatosan elszegényednek a környezetükhöz képest, és kiszorulnak az élet számos területéről, ahol a jövedelmi szint számít. Például a lakókörnyezetből, ha megemelkednek a lakhatási költségek (bérleti díj, közös költség). Röviden, sokat számít, hogy valaki mennyi időt tölt nyugdíjban, több évtized alatt nagyon nagyra nyílhat az olló. A több évtizedes nyugdíjkarrierre pedig simán van esély, ugyanis a 60 éves korban várható átlagos élettartam férfiak esetében 17,4 év. A nőké pedig 21,9 év, így nekik még nagyobb csapdának bizonyul majd, ha kedvezményesen nyugdíjba vonultak.

Eddigi tapasztalatok alapján a fizikai dolgozók élnek inkább a korai nyugdíjazás lehetőségével, mivel őket érik inkább munkahelyi ártalmak, a szellemi foglalkoztatásúak viszont igyekeznek minél rövidebb nyugdíjkarriert tervezni. Ezért a 40+-os rendszer miatt drasztikusan elszakadhatnak egymástól a fizikai- és a szellemi foglalkoztatásúak nyugdíjai. Kordás szerint enélkül is leszakadnak a fizikaiak nyugdíjai eddigre, a korai nyugdíjazás viszont legalább az egészségüket megóvná.

A Jobbik profitálhat a népszavazásból
A pártok közül eddig a témát már hónapok óta napirenden tartó Jobbik és az MSZP jelezte, hogy teljes mellszélességgel kiáll a korai nyugdíjazás mellett. De mivel a szocialisták csak most haraptak rá az ügyre, ezért egy sikeres népszavazásból politikailag a Jobbik profitálhatná a legtöbbet. Ugyanis ők már a májusban zárult aláírásgyűjtő akciójukban három másik kérdés mellett ebben a témában is maguk mellé állítottak negyedmillió szimpatizánst.

Gúr Nándor (MSZP) sajtótájékoztatón jelezte, hogy már az aláírásgyűjtésbe is beszállnának, az országgyűlés jobbikos alelnöke, Sneider Tamás pedig arról beszélt, hogy pártja akkor fog aktivizálódni, amikor az embereket az urnákhoz kel vinni. Ugyanis az Alaptörvény egy 2011-es módosítása a népszavazás érvényességi küszöbét az összes választásra jogosult plusz egy főre emelte, így egy sikeres népszavazáshoz 4 milliónál is több választónak kell voksolnia, ami jelentős mozgósítást igényel.

A pártoknak már csak azért is kimondottan kényes az alakuló népszavazás, mert az eddigi tapasztalatok alapján a nyugdíjasok megszólítása nélkül lehetetlen választást nyerni. 2014-ben a választásra jogosultak közel egyharmada volt 60 évesnél, és majdnem fele 50 évesnél idősebb. Konkrét számokra lefordítva jelenleg valamivel több, mint 2 millió nyugdíjas választó van Magyarországon. Nem csoda, hogy sokszor felelőtlenül ígérgetnek a politikusok, hogy lekenyerezzék ezt a népes csoportot, viszont hiba lenne úgy leegyszerűsíteni a kérdést, hogy a nyugdíjasok szavazatait csupán a nyugdíjak megfelelő kezelésével lehet megnyerni.

A nők is elbukhatják a kedvezményt?
Amennyiben tavasszal győznek az igenek a népszavazáson, akkor a parlamentnek törvényerőre kell emelnie a választók akaratát. Azonban a kérdés megfogalmazása miatt döntési helyzetbe kerül az országgyűlés:

-    megadják a férfiaknak a kedvezményes nyugdíj lehetőségét
-    elveszik a nőktől a kedvezményt, így a férfiaknak sem kell megadniuk

Az első forgatókönyv igencsak veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt, és a KSH számításai alapján a legfeljebb 2019-ig nullszaldós nyugdíjalapot is nehéz helyzetbe hozhatja. A második lehetőség viszont a választási logika alapján kétséges: a tavaszi népszavazás végeredményét a 2016-os őszi ülésszakban törvényesítheti a parlament, és 2017-ben indulhat az új rendszer. Időben ennyire közel a következő országgyűlési választáshoz feltehetően egyik párt sem hangolná maga ellen a nők jelentős hányadát.

Szerző: Kálmán Attila - Máriás Leonárd
hvg.hu