Óriási bukta előtt a magyar nyugdíjrendszer

2015.07.15 10:32

A férfiakra is kiterjeszthetik a kedvezményes korengedményes nyugdíjat – legalábbis a Kúria nem zárkózott el egy ilyen értelmű népszavazás engedélyezésétől. Jelenleg több mint 120 ezer olyan nő van, aki a nyugdíjkorhatár elérése előtt ment nyugdíjba, az ő nyugdíjuk évi plusz 167,5 milliárdos kiadást jelent a társadalombiztosításnak.

A 2010 után felállt Fidesz-kormány egyrészről szigorította a nyugdíjrendszer szabályait a nyugdíjak inflációhoz való kötésével és a szolgálati nyugdíjak megvonásával, de maga is nyitott egy kiskaput a rendszeren, amin keresztül több mint százezren már "át is bújtak". Az új szabályok részekénk 2011 januárjától vezették be a nők esetében, hogy ha már a korhatár elérése előtt megszerzik a 40 év szolgálati időt, akkor is teljes értékű nyugdíjra jogosultak. Ráadásul a 40 év jogszerző idő nem kell, hogy 40 munkában eltöltött év legyen, ugyanis a járulékfizetési időbe beleszámítják a gyerekneveléssel töltött éveket is.

A javaslat nélkülözte a szélesebb gazdasági és társadalompolitikai megfontolásokat: a 2010 novemberében a parlament elé terjesztet törvény általános indoklása így fogalmazott: "A törvényjavaslat legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős - családi és munkahelyi - szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. A nyugdíjkedvezmény a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, ezáltal a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is javulhatnak."

Vagyis a kormány helyzetbe akarta hozni az érintett női korosztályt, ami bármi furán is hangzik, nemi diszkriminációhoz vezetett, így előbb-utóbb napirendre kerülhet a kérdés tisztességes vagyis diszkriminációmentes rendezése. Több népszavazási kezdeményezés is indult az ügyben, eddig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) blokkolta ezeket, ám július elején a Kúria másképp döntött. Az NVB azért tagadta meg a választási kérdések hitelesítését, mert az a költségvetési törvényt is érintené - ilyen kérdéseket pedig nem lehet népszavazásra bocsátani.

A Kúria most viszont megfordította a problémát: egy ilyen népszavazási kezdeményezés az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja, szerintük az nem jár automatikusan pénzügyi kiadással. Ezért a legfőbb bírói fórum engedélyezte, hogy a témában népszavazást tarthassanak. Függetlenül attól, hogy sikeres lesz-e a népszavazási kezdeményezés vagy sem, a Kúria döntése kimondja, hogy a kérdésben esélyegyenlőségi problémák vannak - vagyis a jogalkotóknak előbb-utóbb lépni kell az alkotmányosság érdekében.

Bár a Kúrai nagyvonalúan úgy érvelt, hogy a népszavazásnak nincs közvetlen költségvetési hatása, azt látni kell, hogy súlyos százmilliárdokról lenne szó. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2014 végén a 2,1 millió nyugdíjasból 120 532 nő kapott nyugdíjat 40 éves szolgálati viszony után már a korhatár elérése előtt. Az átlagos nyugdíjuk 115 804 forint volt havonta - ami nem sok, ám így is meghaladja néhány ezer forinttal a 111 630 forintos átlagnyugdíjat. Ugyanakkor makrooldalról nézve ezen nyugdíjak kifizetése csak tavaly 167,5 milliárd forintot vett ki a társadalombiztosítás kasszájából.

Az állomány gyors növekedése már nem várható - hisz a rohamszerű bejelentkezés már lezajlott 2011-2014 között, és bár folyamatosan vannak új belépők, az érintettek egy része eléri a rá irányadó korhatárt, így az állomány lassan cserélődik. A trendek alapján az jósolható, hogy az évi pluszkiadások ezen a szinten, de minden bizonnyal évi 200 milliárd forint alatt maradnak a következő években. Ez azonban így is eléri a GDP 0,5 százalékát. Tavaly az államháztartás 2916 milliárd forintot költött a nyugdíjakra, ebből az előrehozott női ellátások 5,7 százalékkal részesedtek.

Alapjaiban írná át a rendszert, ha a kedvezményt a férfiakra is kiterjesztenék, igaz, a gyermeknevelési kedvezmények miatt - amit a férfiak érthető okokból nem vehetnek igénybe, az apás gyest pedig csak a 2000-es években vezették be. Az ONYF azt közölte minap a RTL Híradóval, hogy egy ilyen intézkedés az első évben akár már 150 ezer férfit is helyzetbe hozhat, vagyis ha bevezetnék, akkor alsó hangon 150, de akár évi plusz 200 milliárd forintos kiadással járna.

Ugyanakkor nem kell ennyire előre szaladni, jelenleg a Kúrai arra adott engedélyt, hogy az indítványozók aláírásgyűjtésbe kezdjenek. A népszavazás kiírásához először össze kell gyűjteni 200 ezer érvényes aláírást - ezután írhatják ki majd a referendumot. Vagyis nem a következő években jelenne meg a többletkiadás, hanem csak évek múlva, amikor a korhatáremelés eléri a 65 éves szintet. Ha viszont akkor terjesztik ki a férfiakra a 40 éves szabályt, az szélsőséges esetben azt is eredményezhetné, hogy akár 58-60 éves férfiak 5-7 évvel a korhatár előtt nyugdíjba vonulhatnának teljes nyugdíjjal.

 

Nem egyszerű a probléma
Föl kell tenni a kérdést, mi szolgálja jobban a társadalom érdeket: ha erejük teljében levő ötvenes-hatvanas nők és férfiak dolgoznak és adót fizetnek, vagy ha nyugdíjba vonulnak, emellett esetleg tovább dolgoznak a szürke zónában?
A történet viszont nem ennyire egyszerű, hisz a program valódi segítséget jelent azoknak, akik a nyugdíj előtt pár évvel már nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, számukra egyfajta menekülőutat jelenet ez a kedvezmény.

Ugyanakkor a női 40 program keretében nem a kvázi munkanélküliségből érkezők lépnek be a nyugdíjrendszerbe, hanem arra is van példa, hogy jól kvalifikált nem ritkán középvezetők választják a biztos nyugdíjat a pár év munkával szemben. A minél hamarabbi belépést serkenti a "kapuzárási pánik" is, vagyis épp az, hogy alkotmányossági és nyugdíj politikai kérdések miatt nem teljesen stabil a nők-40 program jogi helyzete, még akkor sem, ha a jelenlegi kormány ennek átalakítást nem tervezi. Egyfelől jelenleg is folyik a korhatáremelés, amely szép csendben több év alatt 62-ről 65 évre emelkedik - a hosszú távú fenntarthatóság érdekében -, a másik oldalról meg jelentkeznek újabb és újabb társadalmi igények a külön szabályok alkalmazására, amelyek már rövid távon a kiadásokat növelik.

napi.hu