Tényleg a magyarok között lesz a legtöbb szegény nyugdíjas?

2015.10.02 18:12

Magyarországnál csak Bulgáriában érzik magukat rosszabbul a nyugdíjasok az anyagi helyzetüket tekintve. A CIG PAnnónia felmérése szerint nálunk a 10-es skálán 5,9 pontra értékelik saját helyzetüket, míg az európai átlag 7 ponton áll. Ennek ellenére meglepően kevesen tesznek félre a nyugdíjas éveikre.

A CIG Pannónia hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése szerint nem csak a fiatalokhoz, de európai társaikhoz képest is rosszabbnak érzékelik általában az életminőségüket a magyar nyugdíjasok: a 65-74 évesek a 0-tól 10 pontig terjedő skálán 5,9-re értékelik szubjektív jólétüket, amely jelentősen elmarad e korosztály európai átlagától (7,0) és amely a bolgár után a második legrosszabb uniós adat. A kor előrehaladtával az élettel való szubjektív elégedettség ráadásul folyamatosan csökken, 74 év felett már csak 5,6 pontos átlaggal értékelik a magyarok.

Az életminőség értékelése nem független az egészségi állapottól sem. A magyarok szubjektív értékelése minden korosztályban rendre elmarad az európai átlagtól. A 65-74 éves magyarok mindössze 16 százaléka (a 28 tagállamban átlagosan 37 százalék), a 75 événél idősebbek 7,8 százaléka (az EU átlaga 28 százalék) érzi úgy, hogy jó, vagy nagyon jó az egészségi állapota. Az életkor előrehaladtával a mindennapi tevékenységeket korlátozó problémák is gyakoribbak: a mozgás korlátozottsága a 60-74 évesek harmadát, és a 75 év felettiek kétharmadát érinti. Mindez az önellátás képességét is befolyásolja: a 65 év felettiek 29 százaléka korlátozott legálabb egy, önellátással kapcsolatos tevékenységben (étel elfogyasztás, ágyból felkelés, lefekvés stb.).

Az életminőség megítélése természetesen nem független a nyugdíjtól és a fogyasztás színvonalától sem. Európában az olasz, a lengyel, a holland, a finn és a portugál mellett a magyar állami nyugdíjrendszer alkalmaz legkevésbé a nyugdíjakat egyenlősítő mechanizmusokat, így nincs olyan drasztikus eltérés az aktív kori keresethez képest. Hazánkban a kereseti rangsor közepén elhelyezkedők ennek köszönhetően nyugdíjba vonulásukkor ma átlagosan a korábbi keresetük 94 százalékát kapják meg.

Az alacsonyabb életszínvonalból adódóan azonban a nyugdíjaskor fogyasztási színvonala elmarad az európai átlagtól. A CIG Pannónia elemzéséből kiderül, hogy kultúrára és szórakozásra például mindössze 5134 forint jut havonta, ruházatra és lábbelire még ennyi se, mindössze 1769 forint, a legkevesebb pedig étteremre és szálláshelyre, 1424 forint. A rosszabb egészségi állapotból adódóan ugyanakkor a magyarok többet költenek egészségükre, főként a gyógyszerekre: 7 657 forintot havonta.

A mai magyar nyugdíjrendszer az aktív évekhez képest még relatív biztonságot nyújt, a társadalom elöregedése, a nyugdíjasok arányának növekedése azonban már középtávon is jelentős terhet ró az ellátórendszerre. A magyar férfiak átalagosan 14,5, a nők 18,4 évet töltenek nyugdíjban - ez mindkét nem esetében 1,5 évvel több, mint 10 évvel korábban.

A már ma is közel másfél-két évtized nyugdíjban töltött év anyagi biztonságát az aktív években kell megteremteni. A mostani nyugdíjasok vélekedése a saját életminőségükről, az egészségi állapotuk és a kiadási szerkezetük is jól mutatja, hogy a tartalmas, kiszolgáltatottságtól mentes időskorhoz nélkülözhetetlen a tudatos pénzügyi tervezés.

Egy közelmúltban készült felmérésünk szerint a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének 2014 év eleji bevezetése óta már a megkérdezettek 5 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítással, ami jól mutatja, hogy egyre többen ismerik fel az öngondoskodás jelentőségét. Ennek ellenére azonban még jelentős lemaradásban van a magyar társadalom: ugyanez a kutatás arra is rávilágított, hogy kétharmaduknak semmilyen pénzügyi tartaléka nincs az időskorra - mondta el Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója.

penzcentrum.hu